Magyarország története Online

S01E01 · 2009. 04. 26.

Úton a haza felé...

Az első részben az Őshazától a Kárpátokig kísérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk annak, hogy mi köze van Ungvár nevének a "Hungária" névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az "istenfa" a jurtaépítés közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a "nemzés"-nek a "nemzet"-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról?

S01E02 · 2009. 05. 03.

A honfoglalás

A Magyarország története című sorozat második adásában "hont foglalunk". Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az "egy marék földért, egy kulacs vízért és egy tépés fűért" vett országnak? Tényleg a "szerét ejteni" kifejezésből ered Ópusztaszer neve? Hol van az, ami "az Óperencián is túl" van? Ettek-e őseink nyereg alatt puhított húst? Milyen volt a honfoglalók instant levese? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok íjától? Mi az igazság Lehel és az ő kürtje körül? Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, milyen ruhákat viseltek a honfoglaló őseink? És az igaz, hogy a magyarok hozták keletről, és ők terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot?

S01E03 · 2009. 05. 10.

Államalapítás

A sorozat harmadik részében felkeressük István király - "Vajk" - születésének a helyszínét; Gizella királyné passaui sírját, az István és Koppány közötti harc feltételezett helyszínét és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezúttal is érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi "d" betű a középkorban kicsinyítő képző volt, vagyis Árpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról hallottak, hogy a pannonhalmi alapítólevél szerint az apát egyik priviliégiuma az, hogy szandálban is misézhet?

S01E04 · 2009. 05. 17.

István királysága

Ezúttal is számtalan kérdést teszünk fel a műsorban - amelyekre persze válaszolunk is. Vajon hogyan alakult ki az az ezer éves hagyomány, hogy a magyar királynéknak a koronázásukkor varrniuk kellett néhány öltést a koronázási paláston? Hogy nézhetett ki az elpusztult fehérvári bazilika? Mi köze az "eladó leány"-nak a "vevő-legény"-hez? Mennyit ért egy féldénár? Valóban ellopták István jobb kezét? Hány helyen halhatott meg Imre herceg? Hogyan lett Vazul megvakíttatásában "bűnbak" a királyné? Hogyan alakultak ki a mai címerünk alapjai?

S01E05 · 2009. 05. 24.

A magyar szentek évszázada

Számunkra a 11. század Szent Istvánnal kezdődött, és az ő szentté avatását kezdeményező Szent Lászlóval végződött; de ebben a században élt Szent Imre, Szent Gellért, - és talán kevesen tudják, hogy a feltételezések szerint Skóciai Szent Margit, a skótok patrónája is Árpád-házi szent volt! A sorozat 5. adásában megnézzük, Margit hol született, de utánajárunk a feldebrői templom titkának, és a hét napjai magyar elnevezésének is. Érdekes történetű sírokat is meglátogatunk: Pulán Salamont, Feldebrőn Aba Sámuelt, Csanádon Gellértet, Tihanyban I. Andrást temették el. És azt tudták, hogy Budapest területén előbb a nyugati, vagyis a mai budai oldalt hívták úgy, hogy Pest?

S01E06 · 2009. 05. 31.

I. Lászlótól III. Béláig: a két lovagkirály

Rendkívül izgalmas nyomozásokban járhatnak velünk a mai adás nézői: az Árpád-kori templomok többsége ma is fellelhető az évszázadok során rá épült részletek alatt, csak le kell hántani róla az évszázadok alatt ráépült épületelemeket. Öskü és Hidegség templomaiban jártunk; Velemérben pedig találtunk egy Szent László-ábrázolást, amely hihetetlenül érdekes feltételezésekre ad okot. Hallottak arról, hogy Kálmán király nem is törölte el a boszorkányüldözést? És hogy a későbbi magyar királyok őse egy megvakított herceg volt? Vajon hogyan követhette a trónon IV. Istvánt III. István? Miért június 27-én van László-nap? Megértenénk-e a 12. századi magyar beszédet?

S01E07 · 2009. 10. 25.

Az Aranybullától a tatárdúlásig

A sorozat 7. adásában különleges utakra indulunk a magyar királyok kíséretében. Előbb Varasdra (ma: Varasdin) utazunk, ahol Imre király egyetlen pálcával a kezében ment az ellene lázadó öccse katonái közé; aztán Spalatoban (Split) II. András keresztes hadjáratra induló seregével megnézzük: milyen messze van Makó Jeruzsálemtől. A katasztrofális muhi vereség után elkísérjük a menekülő IV. Bélát Trauba (Trogir). Végül Klissába (Klis) látogatunk, hogy felkeressük azt a várat, ahol meghalt a király kicsi lánya, Margit; - és a várandós királyné ott, a várban szülte meg kilencedik gyermekét, akit ugyancsak Margitnak kereszteltek. Ő az, aki majd a Nyulak szigetén tölti rövid életét: Szent Margit.

S01E08 · 2009. 11. 01.

Az Árpád-kor utolsó évtizedei

Különleges titkoknak eredünk nyomába a sorozat 8. adásában. A prágai Szent Vitus-székesegyházban kézbe vesszük azt a kardot, amit IV. Béla lánya vitt magával, amikor Prágába szökött, és amelyet Szent István kardjaként tartunk számon. Elmegyünk a morvamezei csata helyszínére, ahol a hálátlan utókor által állított emlékkő felirata már meg sem említi, hogy Európa egyik uralkodó dinasztiája: a Habsburgok magyar segítséggel vetették meg az itteni csatában a dinasztia alapjait. A romániai Cheresig várában IV. László megölése ügyében nyomozunk; és kézbe veszünk olyan becses ereklyéket, mint Anonymus Gestája, vagy az Ómagyar Mária-siralom.

S01E09 · 2009. 11. 08.

Anjou Károly – aki nem Róbert…

A sorozat 9. adásában kiderül, hogy az első Anjou királyunk közismert neve: "Károly Róbert" - egy tévedés következménye. Egy izgalmas nyomozás eredményeként megtaláljuk a kilenc évszázada egy lomtalanítás során kidobott Anjou királyi kárpit eredeti ábrázolását; megnézzük, hol verték az első magyar aranyforintot; részt veszünk a közép-európai uralkodók első nagyszabású találkozóján Visegrádon; és azt is megtudjuk, milyen fájdalomdíjat kapott egy lovagi tornán az a vesztes lovag, akinek három fogát ütötte ki kopjájával - a király.

S01E10 · 2009. 11. 15.

Nagy Lajos birodalma

I. Lajost mióta hívják Nagy Lajosnak? Valóban három tenger mosta a birodalma határait? Hogy működött a 14. századi radiátor? Miért Lengyelországban van az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok központja? Miért volt köszvényes a legtöbb uralkodó? Hogyan látták el ostrom idején a budai várat vízzel? Milyen volt a korabeli férfidivat? Miért nincs befejezve a Képes Krónika? Hogyan került a magyar királynéi korona Zadarba? Ezekre a kérdésekre adunk választ a sorozat 10. adásában.

S01E11 · 2009. 11. 22.

Legendák és igaz történetek a XV. század elején

Izgalmas helyekre látogatunk a sorozat 11. adásában. Krakkóban megnézzük, hogyan őrizte meg a terméskő Nagy Lajos lánya, Hedvig - a lengyelek legkedvesebb királynője - lábnyomát; a novigradi várban pedig nővére, Mária magyar királynő börtönét keressük fel. Bemutatjuk Visegrádon Zsigmond palotájának vízöblítéses (!) mellékhelyiségét és melegvizes fürdőszobai bojlerét. Utánajárunk, mi igaz azzal a hírhedt erényövvel kapcsolatban és felkutatjuk azokat a kénes csevice-forrásokat, amelyek a pokoljáró Tari Lőrinc emlékére bugyognak fel.

S01E12 · 2009. 11. 29.

Zsigmond, magyar király és német-római császár

A 12. adás főszereplői: Luxemburgi Zsigmond király; Ozorai Pipo, a király mértékletes életvitelű lovagja; Cillei Borbála, a kikapós királyné; Zsigmond heroldja - vagyis a "címerkirály"; és Vlad Tepes, aki Zsigmond király Sárkány-rendjének köszönheti a mai ismert kétes hírű nevét: ő Drakula. De különleges tárgyakat is bemutatunk: például azt az óriási láncot, amellyel a dunai hajóforgalmat lehetett megállítani; a budai várnak a közlekedőedények elve alapján működő vízvezetékét; vagy azokat a középkori graffitivel ellátott, és a várainkban-templomainkban itt-ott felfedezhető építőköveket, amelyek segítségével az egykori kőfaragómester a könyvelését vezette.

S01E13 · 2009. 12. 06.

A három Hunyadi

Sorozatunknak a Hunyadi Jánosról, Lászlóról és Mátyásról szóló részében krimiszerűen izgalmas történetekről mesélünk. Belopózunk a visegrádi fellegvárba Erzsébet királyné udvarhölgyével, és ellopjuk a koronát! Egy másik alkalommal a nándorfehérvári várban tanúi leszünk, amint Hunyadi László a király jelenlétében az embereivel megöli Cillei Ulrikot. De a várakon kívül más érdekes helyekre is elkalauzoljuk a nézőt: megmutatjuk Mátyás király kolozsvári szülőházát, szó lesz arról, hogy mire is emlékeztet a déli harangszó, hogy megválaszthatták-e Mátyást a Duna jegén - és hogy mit tud, aki ismeri a csíziót.

S01E14 · 2009. 12. 13.

Mathias Rex

A sorozat 14. részében megmutatjuk a kenyérmezei csata helyszínét és a reneszánsz stílus Alpokon inneni első megjelenését: Mátyás csodálatos visegrádi palotáját. Szó lesz arról, hogy az első nyomtatott könyv csaknem minden országban a Biblia volt, nálunk viszont - és ez igazán elgondolkodtató: a magyar nép története. De belelapozunk a Corvinákba is; felkeressük Vitéz János esztergomi dolgozószobáját és Janus Pannonius pécsi sírját. És azt tudták, hogy Mátyás egyik kedvelt közlekedési eszközének a neve a legtöbb európai nyelvben egy magyar település: Kocs nevét őrzi? (pl. angol coach, német Kutsche, katalán cotxe, spanyol coche, stb.)

S01E15 · 2009. 12. 20.

A Jagelló-kor

Sorozatunk mai részében felkeressük Corvin János sírját a horvátországi Lepoglavában - amely város ma is a címerében őrzi a Hunyadiak hollóját. Elmeséljük Beatrix és II. Ulászló különleges, titkos házasságkötésének történetét, a Fekete Sereg szomorú végét, és utánajárunk a "lacikonyha" szó eredetének. Szó lesz arról, hogy mi is az "aranygyapjú", hogy miért hívták Székely Györgyöt Dózsának, és hogy a lengyel országgyűléseknek mi közük van a Rákos mezejéhez...

S01E16 · 2009. 12. 27.

A középkor vége

A mohácsi csatavesztés következményeiről mesélünk a sorozat 16. részében; - és arról, hogy mi minden változott meg Magyarország politikai helyzetén kívül ezekben az években. Szó lesz arról, hogy hogyan módosult az emberek időképe; bemutatjuk az első toronyórákat, az első térképeket, és az első jogtárat: Werbőczy Tripartitumát. De a későgótika és a korai reneszánsz együttes megjelenésének is sok emlékét bemutatjuk, olyan csodákat, mint a nyírbátori templom, a fantasztikus Bakócz-kápolna, vagy MS mester festményei. Ha ezek valahol Itáliában lennének, csodájukra járna a világ...

S01E17 · 2010. 01. 03.

Az ország három részre szakadása

A XVI. századnak a Mohács utáni történetében valódi hősökkel találkozhatunk: Kőszegről mindenkinek beugrik Jurisics Miklós, Egerről Dobó István, Szigetvárról Zrínyi Miklós neve. De vajon mi az igazság Török Bálinttal kapcsolatban? Hogy kerül a pozsonyi székesegyház tornyára a magyar Szent Korona? Milyen durva levéllel "cukkolta" a tihanyi várkapitányt a koppányi aga? Mi köze van a tallérnak a dollárhoz? És mit állít a komáromi kőszűz? Ezekről lesz szó a sorozat 17. adásában.

S01E18 · 2010. 01. 10.

Élet a török félhold árnyékában

A sorozat 18. adása újra izgalmas kérdésekre keres választ: igaz-e, hogy Kanizsai Orsolya - fiú volt? Károli vagy Károlyi Gáspár fordította a magyar nyelvű Bibliát? Valóban Magyarországról terjedt el Európában a jácint, a tulipán, az orgona és a vadgesztenye? Táviratozhatott-e Rudolf császár? Ki volt Gül Baba? Hogyan működött a "repülőhíd"? Mi is az a "fekete leves"? Királlyá koronázták-e Bocskai Istvánt?

S01E19 · 2010. 01. 17.

Romlás és kiútkeresés

Sötét, zivataros évszázad volt a XVII. Tragédiák és fényes diadalok helyszíneire visszük el a nézőt: a Dráva mentén Új-Zrínyivár maradványait keressük, a kursaneci erdőben pedig Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban nyomozunk. Megfejtjük, hogy mi köze Bécs török alóli felmentésének a Mariahilfer strasse-hoz és bemutatunk egy gyors-beszámolót Buda 1686-os visszafoglalásáról. Bécsújhelyen Zrínyi Péter kivégzésének a helyszínére zarándokolunk el, - de a lánya, Zrínyi Ilona által megvédett munkácsi várat is felkeressük a sorozat 19. adásában.

S01E20 · 2010. 01. 24.

A török kor vége

A sorozat 20. adása is titkokat, rejtélyeket kutat, a hétszilvafás, - vagyis "bocskoros" - nemesek kutyabőrétől az afrikai magyarab törzsekig. Végigkísérjük az Esterházy-család felemelkedését, elkalauzoljuk a nézőt a fraknói "ősgalériába", és az első magyar egyetem városába, Nagyszombatra is. Megtudhatják, hogy a pécsi dzsámi kupoláján hogyan lehet egymás mellett kereszt és félhold, és az is kiderül, hogy a ma legmagyarabb ételeknek tartott gulyást és a pörköltöt csak a török hódoltság ideje óta főzik Magyarországon; - de a törökök ismertették meg velünk a mai legkárosabb szenvedélyeinket: a kávéivást és a dohányzást is...

S01E21 · 2010. 01. 31.

A Rákóczi-szabadságharc kitörése

II. Rákóczi Ferenc még a mai útviszonyok között is hatalmasnak számító távolságokat járt be, - és a sorozat 21. adásában életútjának a legfontosabb állomásait mi is bejárjuk. Felkeressük a mai magyar határtól mindössze néhány kilométerre található Borsi várkastélyát, ahol megszületett; körülnézünk a bécsújhelyi börtönében; országos gyűlésen járunk Szécsényben és Ónodon; bejárjuk a sárospataki várat és a kassai dómba is elzarándokolunk; de mindemellett szó lesz arról is, hogy mit jelent a kuruc és a labanc szó.

S01E22 · 2010. 02. 07.

Ónodtól a nagymajtényi síkig

Tudják-e, hogy milyen egy szép selymes lóding? És hogyan néz ki egy csontos karabély? Vagy egy dali pár pisztoly? Ha nem, hát mi majd megmutatjuk! És arról hallottak, hogy Rákóczi milyen titkosírást használt? Érdemes lesz megnézni a sorozat mai részét, mert ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, - de olyan félreértésekre is fény derül, mint például hogy az ónodi országos gyűlést nem is Ónodon tartották; hogy a szatmári békét nem Szatmárban kötötték meg, és a nagymajtényi fegyverletételnél nem is rakták le a fegyvereket...

S01E23 · 2010. 02. 14.

Vitam et sanguinem

"Életünket és vérünket" - hangzott el a magyar nemesek felajánlása 1741-ben. De vajon igaz-e az a korabeli pletyka, miszerint Mária Terézia a nevezetes országgyűlési jelenethez ölbe vette a csecsemő II. Józsefet, és még meg is csipkedte a fenekét, hogy sírjon, és így meghatódjanak a marcona magyarok? És tényleg sóval hintette fel az utat Pesttől Gödöllőig Grassalkovich Antal, hogy a királynő augusztusban is lovas szánnal érkezhessen meg a kastélyba? További kérdéseink: ki volt a lőcsei fehér asszony? Mekkora egy pozsonyi rőf? Hogyan foglalta el Hadik András Berlint? Ezekre ad választ a sorozat 23. adása.

S01E24 · 2010. 02. 21.

Reform és abszolutizmus

Talán meglepő, de történelmi sorozatunk 24. adásában arról is szó lesz, hogy miért éppen 5 számot kell eltalálni 90-ből a lottójátékban. De egy tragikus emlékű betűrejtvény megfejtésére is fény derül Madéfalván, ahol elmondjuk, mit jelent a SICULICIDIUM szó. A schönbrunni kastélyban a gyermek Mozart nyomait keressük; kiderül, hogyan került Óbudára a Mariazell név, - és hogy lett belőle Kiscell; megtudhatjuk, hogy megijedt-e Mária Terézia a tiszteletére emelt váci diadalív alatt; és Bécsben II. József halálos ágyánál arra vagyunk kíváncsiak: mi vehetett rá egy uralkodót arra, hogy visszavonja az általa elrendelt intézkedéseket.

S01E25 · 2010. 02. 28.

Széchényi és Széchenyi

Sorozatunk 25. adásában a régi pesti főtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmező. Győrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyűléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitől diéta az országgyűlés neve; Csekén megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két "é" betűvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchidat? Ezt is elmeséljük.

S01E26 · 2010. 03. 07.

A nemzet ébredésétől a forradalomig

Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket első ízben Nagy Katalin cárnő unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az első Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. adásából azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Ádám téren a nulla kilométerkő, és megmutatjuk azt a kis kő asztalt, amely mellett Petőfi a "Szeptember végén"-t írta...

S01E27 · 2010. 03. 14.

Forradalom és honvédelem

Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekről hallanak, amelyekről valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal első kézirata még úgy kezdődött: "Rajta, magyar, hí a haza!"? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kőből készült úrasztala és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-től október végéig tartó időszakot feldolgozó adásában kapunk választ.

S01E28 · 2010. 03. 21.

Az 1848–49-es szabadságharc

1848-49 hősies és torokszorító, megdöbbentő és keserű történetei kerülnek bemutatásra a sorozat 28. adásában. Felkeressük Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntő műhelyének a helyét; Vácott a barokk hídnál lefolytatott csata félszemű hőséről mesélünk, majd fejet hajtunk a szabadságharc női honvédtisztjeinek a sírjánál. Kossuth karosszékében a trónfosztásra, a Redoute épületének hűlt helyén pedig az értelmetlen pusztításra emlékeztetünk. Egy rendkívül izgalmas nyomozásban feltárjuk Petőfi egyetlen hiteles fotójának a történetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel, és az aradi kivégzések helyszínét is.

S01E29 · 2010. 03. 28.

Megtorlás és ellenállás

Furcsa, megható, és felemelő jelenségekben bővelkedik a "Magyarország története" sorozatnak a szabadságharc leverése utáni időszakról tudósító 29. része. Tudták, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István soha nem mehetett át nagy álmán, a Lánchídon - amelyet végül nem más avatott fel, mint Haynau? És hallottak arról, hogy távollétükben a honvédtiszteket úgy ítélték "jelképes" akasztásra, hogy a nevüket egy cédulára írták és valóban felakasztották - vagy egy akasztófára szegezték - ezt a papírdarabot? Ismerik a Citadella és a hírhedt Új épület történetét? Olvastak arról a szabólegényről, aki merényletet követett el Ferenc József ellen? És láttak már bilincs alakú karkötőt, amit hazafiságból viseltek a hölgyek a megtorlás éveiben?

S01E30 · 2010. 04. 04.

Út a kiegyezéshez

A sorozat 30. adásában az 1850-es, 60-as évek történelmi érdekességeiről lesz szó. Elmeséljük, hogyan alakult ki a Kossuth-szakáll és a zsinóros atilla divatja; izgalmas nyomozást folytatunk Teleki László rejtélyes halálával kapcsolatban; elmondjuk, hogy a pesti forradalom 12. évfordulójának előestéjén Táncsicsot újra letartóztatták, és ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnan a pesti nép 1848-ban kiszabadította; A walesi bárdok kapcsán a költői bátorság határairól elmélkedünk; a szegénylegényből szabadságharcossá, majd betyárrá vált Rózsa Sándor történetét is elmeséljük, és a híres Kasszandra-levelet olvasva együtt töprenghetünk Deák és Kossuth vitájának szempontjain...

S01E31 · 2010. 04. 11.

Kiegyezés és fellendülés

Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttéről, politikai-, államjogi és gazdasági változásokról lesz szó ebben az adásban, de azt is megtudhatjuk, hogy miért van egy kiskapu a Múzeumkert kerítésén; hogy hányféle magyar találmány született a dualizmus idején a dinamótól a karburátorig, a torziós ingától a telefonközponton át a villanymozdonyig; és azt is elmeséljük, hogy a Nagykörút helyén kis híján a Nagy Csatornát építették meg...

S01E32 · 2010. 04. 18.

A századforduló „boldog békeévei”

Tudják, hogy ki volt Pick Márk? És Herz Ármin? Vagy Dréher Antal, Stühmer Frigyes, Gerbeaud Emil, Kotányi János, Kugler Henrik, Richter Gedeon és Törley József? A nevükből létrejött márkaneveket persze ismerjük... És hallottak arról, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepségét az építési határidő csúszása miatt rendezték 1895 helyett 1896-ban? Ismerik Reindl Ludovikát és Krippel Máriát? De Blaha Lujza és Jászai Mari néven már hallottak róluk, ugye? És azt tudják, hogy minderről részletesen is szó lesz a Magyarország története mai adásában?...

S01E33 · 2010. 04. 25.

Az első világháború

A sorozat 33. adásában megmutatjuk azt az utcasarkot Szarajevóban, ahol pisztollyal a zsebében 1914. június 28-án Gavrilo Princip a trónörökös gépkocsijára várakozott. Felidézzük Ferenc József és Vilmos császár híres mondatait a "mindent megfontolásról" és a "lombok lehullásáról", majd elemezzük az 1915-ös magyar középcímer részleteit. A Mátyás templomban megtaláltuk IV. Károly koronázásának tárgyi emlékeit, az Isonzó menti lövészárkok mellett pedig a magyar bakák sírjait kerestük fel...

S01E34 · 2010. 05. 02.

A háború vége és a forradalmak

A Monarchia létezésének utolsó napján, 1918. október 31-én lelőtték Tisza István miniszterelnököt. Az ő Hermina úti villájánál, a gyilkosság helyszínén indul a sorozat 34. adása, de szó lesz arról is, hogy a Parlament lépcsőin kikiáltott első magyar köztársaságot miért nevezték "népköztársaság"-nak; hogy a kor legismertebb művészei vajon miért sorakoztak fel a Tanácsköztársaság mellett; és elmegyünk a Legbátrabb Városba, ahonnan a helyi polgárok néhány katonával és vasutassal elkergették a megszálló cseh hadsereget és Balassagyarmat így maradt magyar város.

S01E35 · 2010. 05. 09.

Konszolidáció és Trianon

A sorozat 35. adásában megmutatjuk azt a lovaglóostort, amellyel Bandholtz amerikai tábornok kikergette a rekviráló román katonákat a Nemzeti Múzeumból; megmutatjuk a 20. századi magyar történelem legtragikusabb szerződés-aláírási helyszínét, a versaillesi Nagy Trianon kastélyt; elmeséljük azt a hihetetlen történetet, hogy hogyan került vissza Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu; bemutatjuk IV. Károly puccskísérleteinek a helyszíneit, eláruljuk, hogyan került a szegedi egyetem címerébe a kolozsvári bástyakapu, és a kor legnépszerűbb hazafias revíziós daláról, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországról is szó lesz.

S01E36 · 2010. 05. 16.

A Horthy-korszak

Trianon szelleme végig kísért a Horthy-korszakon. Benne van a soproni népszavazásban ugyanúgy, mint Lord Rothermere akcióiban, vagy a revíziós határmódosításokban - és Teleki Pál halálában. De a sorozat 36. adásában nem csak a meghatározó politikai eseményekről lesz szó, hanem az azokat kísérő "hétköznapi" jelenségekről is: például a népkonyhákról, és azok "apostoláról": Róbert bácsiról; Matuska Szilveszterről és a biatorbágyi merényletről; a Hősök terén álló emlékkő feliratának változásairól, és arról, hogy ekkor keletkezett - elgondolkodtató módon - a világ legismertebb magyar dala: "az öngyilkosok himnusza", a Szomorú vasárnap...

S01E37 · 2010. 05. 23.

Magyarország a második világháborúban

Különös módon történt meg - a legenda szerint - Magyarország hadüzenete... Erről is szó lesz a sorozat 37. adásában; azután bemutatjuk a magyar haderő magyar gyártmányú fegyvereit; szó lesz Horthy István halálának a körülményeiről, Karády Katalin és Jávor Pál emberségéről, valamint megmutatjuk, hogy a Gestapo elől menekülő Kállay Miklós miniszterelnök hogyan jutott el a Sándor palotából Horthy rezidenciájára 1944. március 19-én.

S01E38 · 2010. 05. 30.

Megszállás, felszabadulás, megszállás…

Egy kicsorbult szélű 5 pengős pénzdarab a sorozat 38. adásának első bemutatott tárgya: ez fogta fel a pisztolygolyót Bajcsy-Zsilinszky Endre mellényzsebében, amikor 1944. március 19-én szembeszállt a német megszállókkal... Szó lesz a magyar holokausztról és a két, tisztázatlan körülmények között megölt szovjet parlamenterről - valamint a Steinmetz kapitány haláláról utólag, játékfilmszerűen leforgatott ál-híradófilmről... A háború utolsó napjainak helyszínei közül a Sziklakórházat és a február 11-ei kitörés útvonalát is bemutatjuk, valamint elzarándokolunk a kárpátaljai Szolyvára, - a "magyar Golgotára", - ahol a szovjet lágerben ezerszámra fagytak meg a 13 és 60 év közötti, málenykij robotra elhurcolt magyar férfiak.

S01E39 · 2010. 09. 12.

Magyarország „szovjetizálása”

A sorozat 39. epizódjában eloszlatjuk azt a legendát, amely szerint a Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékművének készült volna. Szó lesz a Böske, a Manci és a Kossuth hídról; elmondjuk, hogy Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja; elmeséljük, hogy miért a 70-es számmal kezdődik a budapesti trolibuszok számozása, és bemutatunk egy nem létező orosz hőst: Guszev kapitányt, akiről utcákat és iskolát is elneveztek Budapesten - pedig csak kitalált regényalakról van szó...

S01E40 · 2010. 09. 19.

A Rákosi-rendszer

A Magyarország története-sorozat 40. adásában elutazunk Recskre, az egykori internálótáborba; elmeséljük egy egészen különleges magyar jármű: a gumivasút történetét; és elmondjuk, hogyan váltotta le Rákosi Mátyás Kossuth Lajost... Elvisszük a nézőket a magyar Maginot-vonalnak nevezett, 630 kilométer hosszan a déli határ mellett felépített beton erődrendszer bunkereibe, leszállunk 51 méter mélyre, a metró-építés mellékjárataként kialakított atombiztos párt-óvóhelyre, és beautózunk abba az alagútba, amelyen keresztül a díszpáholy foteljéig vitte a kocsija a pártfőtitkárt a Népstadion díszpáholyába...

S01E41 · 2010. 09. 26.

1956: a forradalom

Az '56-os forradalom kitörése kapcsán szó lesz a lyukas zászló keletkezésének történetéről; utánajárunk, hogy miért éppen az Egmont-nyitány vált a forradalom himnuszává; elemezzük az október 25-ei Kossuth téri tragédia körülményeit, majd a harcok helyszínei közül a Corvin közben és a Kilián-laktanya környékén történtekről mesélünk.

S01E42 · 2010. 10. 03.

1956: a szabadságharc

A nagyívű sorozat 46 részben dogozza fel Magyarország történetét. A Magyar Televízió izgalmas szellemi kalandot kínál, nem iskolás ízű ismereteket. Történész szakértőik és Nagy György műsorvezető segítségével felfedezővé akarják tenni a Nézőt, hogy ő maga csodálkozzon rá azokra a tényekre, amelyeket esetleg már korábban is ismert, de valahogy nem is gondolt rájuk tudatosan.

S01E43 · 2010. 10. 10.

A kádári konszolidáció

Márciusban Újra Kezdjük? Ezzel a kérdéssel indul sorozatunknak az 1956-os forradalom leverése utáni időszakot bemutató epizódja. A "nagypolitika" történései mellett a hétköznapok eseményeiről, helyszíneiről és tárgyairól is beszélgetünk: elmegyünk oda, ahol diákok ezrei csapolták le a Hanság mocsarait, - ma már tudjuk: kár volt... Elemezzük a "legvidámabb barakk" kifejezés tartalmát, és elmondjuk azt is, hogy mi volt az a "C-film"?

S01E44 · 2010. 10. 17.

A „létező szocializmus” csődje

Sorozatunk 44. részében jellegzetes történeteket emelünk ki a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának eseményei közül. Ilyen például a Marx téri felüljáró építésének legendája, vagy a Rubik-kocka világsikere - és gyártási-kereskedelmi kudarca... Felidézzük, hogyan, milyen körülmények között alakultak meg a "rendszerváltó pártok", és elmegyünk az egykori vasfüggöny nyomvonalát kutatni oda, ahol a Páneurópai Piknik idején boldog keletnémetek rohantak át a szabadságba... Végül kiderítjük, hogy miért éppen október 23-án kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot?

S01E46 · 2010. 10. 31.

Társadalmi viták, vitázó társadalom

A Magyarország története című sorozat utolsó adásában szó lesz arról, hogy végeredményben kik mit nyertek a kárpótlással; egy félbehagyott milliárdos sportcsarnokban a meg nem valósult világkiállításról mesélünk, a rádió- és tévéelnökök kinevezése és leváltása kapcsán az úgynevezett "médiaháború" eseményeit elemezzük, és végül a Magyar Televízió 2006. szeptember 18-ai megtámadásáról is beszélünk.